„Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és ránk bízta a békéltetés igéjét.” (2 Korinthus 5,19)
A megbocsátás mindig boldogít, a megbocsátás drága kincs a hitben, Az ajándékok ajándéka, mit értünk adott és ránk bízott az Isten. (Füle Lajos verse)

Összes

Emelt szintű informatika

Nagyheti csendesnap iskolánkban

 

   Az idei Nagyhét első reggelén az emmausi tanítványok története irányította gondolatainkat az értünk szenvedést vállaló, és feltámadt Jézus Krisztus felé. Jó volt hallani a történetet a 6.b osztálytól, s közben erősödő hittel énekelni: „Velem vándorol utamon Jézus…”. Ő az, aki minden utunkon mellettünk jön, gyerekként és felnőttként. Jó hozzá tartozni akkor is, amikor segítségre szorulunk, és akkor is, amikor segíteni tudunk másokon. Erre mutatott rá számunkra a délutáni csendesnap.

   Vendégeink a Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársai és egyik önkéntese voltak. Vad Lilla, az önkéntes programok koordinátora kérdésekkel és elgondolkodtató rajzokkal segített megérteni, milyen érzés segíteni, mi kell ahhoz, hogy szívesen és helyénvaló módon segítsünk. Megdöbbentettek bennünket egy középiskolás korú fiatalember szavai, aki arról beszélt, hogyan fogadott el segítséget súlyos betegségében, és hogyan tud ő maga is tenni másokért.

   Balogh Barnabás, a szeretetszolgálat lelkész-igazgatója szintén a diákokkal beszélgetve gyűjtött példákat arra, hogyan takarékoskodhatunk, és hogyan segíthetünk, hogyan sáfárkodhatunk jól a ránk bízott dolgokkal. Ezután a szeretetszolgálat konkrét tevékenységeiről hallhattunk és láthattunk fotókat. Érdekes volt végiggondolni, hogy milyen sokféle területen lehet jó szívvel, az érintettek számára valódi segítségként tenni vagy adni valamit. Isten szeretete képes olyan lelkületet formálni bennünk, amellyel mi is bekapcsolódhatunk az adakozók, segítők sorába, és imádságban gondolhatunk a szűkös körülmények között nevelkedő gyermekekre, a betegekre, a magányosokra, az idősekre, a gondokkal küzdő családokra.

   Szeretnénk az iskolában ránk bízott gyermekeknek segíteni abban, hogy megbecsüljék mindazt, amiben nekik részük lehet, anyagiakban és lelkiekben egyaránt. Reméljük, a jó példák az ő gondolkodásukat, hozzáállásukat is együttérzővé és ötletessé formálják a szeretet gyakorlásában.

 

adv1

adv2

 

„Mi vagyunk az agyag, Te a mi formálónk, kezed alkotása vagyunk mindannyian”.

(Ézsaiás 64,7)

 

E1

 

  Különleges élményben lehetett részük az alsó tagozatosoknak november 11-én délután. Gál Győri Márta vendégünk gitárkíséretével vidáman énekeltünk. Ezután megtudhattuk, milyen kalandos útja volt a közöttünk szóló gitárnak. A gitár azután is szólt és szolgált, miután törött állapotából újra összerakták! Mi is ilyen értékesek vagyunk Isten számára, még töredékes, elesett állapotunkban is.

  A templom közepén egy dobogón valami szokatlan dolog állt: egy fazekaskorong. Gál Álmos fazekas kézműves egy agyagrögről mesélt nekünk, aki saját álma szerint legszívesebben karcsú, elegáns padlóváza lett volna. A fazekasnak azonban más volt vele a terve. Forgott  a korong, s szemünk előtt készült el két kis tálka, s egy öblös váza. Mindezt összeillesztve kitalálhattuk, mi lehet ebből a további mázolás, égetés, díszítés után. Álmos bácsi elhozott egy kész alkotást is, ami ugyanilyen alapból indult. Egy kedves barna mackót leplezett le, leemelve róla színes kendőjét.

  Jó volt együtt figyelni arra, hogy két ember azzal szolgált nekünk, amiben igazán tehetségesek. Gyermekeink és mi magunk is Isten kezében válhatunk Őt szolgáló és boldog teremtményekké.

 

e2

 

e3

 

„A reformáció és Hajdúböszörmény”

 

  A felsősök iskolai csendesnapja idén a helyi levéltár, az önkormányzat és az egyházközség közös szervezésében valósult meg. A diákokat és a megjelent érdeklődőket köszöntötte Kiss Attila, a város polgármestere és Szendiné Dr. Orvos Erzsébet, a megyei levéltár igazgatója.

  Szekeres Gyula múzeumigazgató „A Bocskai téri református templom építéstörténete” címmel tartott előadást. A különböző alaprajzok összehasonlításával követhettük, miként változott, bővült és szépült templomunk az évszázadok során. Varjasi Imre fióklevéltár-vezető bemutatta iskolánk névadója, Baltazár Dezső református püspök pályaképét, életútját. Érdekes volt látni a fényképet a testvéreivel együtt szeretetben nevelkedő, tanuló és zenélő későbbi lelkipásztorról. Megtudhattuk, hogy nagyon fontosnak tartotta az oktatás fejlesztését, s hogy szolgált a fronton a katonák között is. Felemelő pillanat volt, amikor Baltazár Dezső unokáját köszönthettük templomunkban. Végül Lomentné Szopkó Tünde, gyülekezetünk lelkipásztora vezetett vissza bennünket Luther korába. A reformátor életútját, a reformáció kezdeteit rajzokkal illusztrálva ismerhettük meg és gondolhattuk újra.

  Az utolsó előadást a Luther szülővárosában, Eislebenben lévő templombelső képe zárta. A templom belsejében egy forrás buzog fel. E forrás kifejező szimbóluma Luther törekvésének: az egyház megújításának alapja csak a tiszta forráshoz, a Szentíráshoz való ragaszkodás lehet. Imádkozzunk azért, hogy újra és újra visszataláljunk ehhez a forráshoz mi is, a felnőtt élet küszöbe felé tartó felsőseink pedig megismerjék és éltető erőnek tartsák Isten Igéjét!

 

e4

 

e6

 

Teremtés hete

2016. szeptember 27-30.

madár

 

A teremtés hete idén a „Madarak hete” címet kapta.

A gyermekek reggelenként az első tanítási óra elején olyan madarakról hallhattak, amelyek a Bibliában is szerepelnek, és említésük valamilyen tanulságot hordoz számunkra. Ízelítőként: a szeptember 27-én, kedden felolvasott reggeli csendesség a felsős osztályokban a következő volt.

 

Mint repdeső madársereg, úgy oltalmazza a Seregek Ura Jeruzsálemet. (Ézsaiás, 31,5)

 

„Egy reggel nem a szokásos rigófüttyöt hallottam az udvaron felcsendülni, hanem valami ijesztő, hangos csettegést, mely nem akart abbamaradni. Ki kellett mennem az erkélyre, s akkor láttam meg, hogy egy fiókáját védő madár próbálta elűzni a macskát fészke közeléből. Repdesett körülötte, majdnem nekiment. Párja is beállt a „harcba”, s ketten együtt végre megmentették a kiesett fiókát az életveszélytől. Ha egy madár így tud oltalmazni…”

 

Imádkozzunk:

Mennyei Atyánk!

Köszönjük, hogy mindannyian annyira fontosak vagyunk neked, mint a madárnak a fiókája. Sok-sok alkotásod seregének, minden élőnek Ura vagy. Mindent megteszel azért, hogy védelmezz bennünket. Teremtményeid, gyermekeid vagyunk, akiket nagyon szeretsz. Segíts, hogy soha ne felejtsük ezt el! Ámen

 

A hét folyamán a gyermekek osztályonként kaptak feladatlapokat. Ezek megoldásait egy levelezős verseny formájában dobhatták be a hirdetőn elhelyezett fa odvába. A legaktívabb osztályok végül jutalomban részesültek.

 

A reggeli csendességek és a versenyfeladatok is elgondolkoztattak bennünket azon, hogy milyen nagy ajándék és csoda számunkra a teremtett világ, mindaz, ami közvetlenül körülvesz bennünket. Szeretnénk rá gyermekeinkkel, tanulóinkkal együtt vigyázni!

 

Pluhár Gáborné

Bibliai barangolások

 

„Légy csendben és várj az Úrra!” (Zsolt. 37,7a)

 

Az iskolai csendes napok azt a cél szolgálják, hogy egy kicsit megálljunk a rohanó, tanulással, feladatokkal, megmérettetésekkel tűzdelt hétköznapok után, és elgondolkodjunk, energiát gyűjtsünk, új lendületet kapjunk a folytatáshoz. 

 Ennek szellemében 2015. szeptember 21-én hétfőn a Baltazár iskola felsős tagozatos diákjai egy nagyon különleges, interaktív előadás keretében kaphattak egy átfogó, mély betekintést az Ószövetség történeteibe. A Bocskai téri templomba meghívott előadónk,       Kovács Balázs Bibliai barangolások címmel 4*45 percben mutatta be az Ószövetség fő könyveit, a kiegészítő történeteket és a prédikációkat, mindezt új köntösbe bújtatva. A szemléltetés több módszerével arra törekedett, hogy ez alatt az idő alatt minél több információt rögzítsenek a gyerekek. Segítette ezt a projektoros kivetítés térképekkel, képekkel, képrejtvényekkel. Minden fontos eseményhez egy-egy mozdulatot is társítottak. Ennek eredményeként az előadás végére bizonyítást is nyert a mottójuk: megtanítani a Bibliát három percben. Szűk két perc alatt sikerült diákjainknak a kulcsszavakat és velük együtt a mozdulatsorokat is visszaadni, bemutatni. A figyelem fenntartását szolgálta az is, hogy a jelen lévő osztályokat két csoportra osztotta, akik a délelőtt folyamán folyamatosan versengtek egymással az információk elsajátításában.

Ez a pár óra is megmutatta számunkra, hogy fontos az elcsendesedés, az önmagunkra, társainkra való odafigyelés, hogy keresztyén szellemben, nyugodt körülmények között, minőségi időt tölthessünk személyes lelki növekedésünk elősegítésére, a hit erejének megtapasztalására.

Balogh-Pankotai Nikolett

 

2015. szeptember 21-én, a hétfői napunk nagyon jó hangulatban telt, ugyanis az 1-4. órában Bibliai barangoláson vettünk részt a templomban csendesnap keretében.

Ez idő alatt nagyon sok információt tudhattunk meg az Ószövetségről. Játékosan mélyítettük el tudásunkat. Különböző jelekkel tanultuk meg az Ószövetség történéseit. Versenyeztünk és a nyertes osztályok egy hét felelésmentességet kaptak.

Szerintem valamennyiünk nagyon élvezte ezt az interaktív, tartalmas, játékos előadást és remélem lesz még alkalmunk részt venni ilyen alkalmon.

 

                                                                            Varga Réka 8.a osztályos tanuló

 

Az alkalomról készült képek megtekinthetőek a Galéria menüpont alatt!